Műemlék templomunk

A hódoltság alatt folyamatosan itt élõ lakosság a lehetõségeihez képest megõrizte, sõt bizonyára némileg javítgatta, és istentiszteleti célokra használhatta is a templomot. Azonban a hódoltság elmúltával Kõvágótöttösre már nem került újra plébános. Radnai Mátyás pécsi püspök a töröktõl való felszabadulás utáni esztendõben (1687) Kõvágószõlõsre küldött papot, aki Bakonya, Cserkút, Kõvágószõlõs és Kõvágótöttös népének papja lett.  Az 1714. évi egyházmegyei zsinat aktái említik a töttösi templomot. 1721-ben a templom ugyan használható, de meglehetõsen leromlott állapotban volt. A templomot 1726-ban restaurálták. Ekkor még nem változtattak a templom építményén. 1780-ban az addig a középkori stílusjegyeket, viselõ templomot a pécsi káptalan a korai igényeknek megfelelõen átépítette. A régi, elég szûkös szentély helyébe bõvebb, pontos félköralaprajzút építettek. A déli oldalon három XII. - XIII. századi keskeny, kisnyílású ablaka helyébe a barokk ízlésnek megfelelõ ablakokat nyitotta. A nyugati bejáratnál a templom hajójában kórust építettek, ahova a késõbbiekben kisméretû egymanuális, pedálos orgona is került. A templomhajóban az északi falon a sekrestyébõl nyíló szószéket helyeztek el. Az addiginál nagyobb oltárt kapott a templom, a Szent Miklós oltárkép két oldalán levõ Szent Antal, Szent Ferenc képeket szobrokkal cserélték ki. Az ekkor kialakult (késõi) barokk templomot a következõ két évszázadban igyekeztek karbantartani, idõvel berendezése is némileg gazdagodott ugyan, de állagában meglehetõsen leromlott.

Az elsõ nagy átépítés után 200 évvel, Csonka Ferenc Kõvágószõlõsi plébános ügybuzgalma és fáradozása eredményeként került sor a templom újabb, nagyszabású restaurálására, átépítésére. A szükséges terveket Schõner Lászlóné Pusztai Ilona, az Országos Mûemlék Felügyelõség mérnöke készítette, és az 1980 – 1983 között végzett munkálatokat is Õ irányította.

A templomépületet az 1780. évi átépítés utáni állapota szerint újították fel, mégis úgy, hogy a templom bizonyos törökkor elõtti jellegzetessége bemutatásra került. Így a déli falon kibontottak egy középkori ablaknyílást, egy másik középkori ablaknyílás helyét pedig jelezték. A déli bejáratot a középkori formára állították vissza. Az 1780-as átépítésnél lebontott középkori szentély alapfalaiból kiindulva a középkori falak helyén kiemelt szintet alakítottak ki. A középkorból megmaradt keresztelõ kutat a szentély közelébe, a szenteltvíztartókat a bejáratok mellé helyezték el. Az északi falon levõ copf szószéket elbontották, a szószék nyílását befalazták. Az egész templom vakolatát belül is, kívül is leverték és a szükséges javításokat elvégezték, a tetõzetet, a toronysisakot teljességgel felújították. A barokk berendezésbõl csak kevés maradt a templomban. A múlt század végén festett Szent Miklóst ábrázoló oltárképet az északi falfelületre függesztették, mellette ugyancsak falra függesztve látható az egykor oltáron lévõ két késõ barokk faszobor (Páduai Szent Antal, Assziszi Szenet Ferenc), továbbá a teplomhajó és a szentély diadalíve sarkánál magasított állványon látható a régi oltár egy darabja (baldahin), amelyben a biblia van elhelyezve. A templom jelenleg használatos valamennyi berendezési tárgya új. Schõnerné tervei szerint keményfából készült a szembenézõ oltár, a pasztofórium, az ambó, a szedilék, a húsvéti gyertya tartója és a padok. Az újjáépített templomot Bellon Gellért pécsi segédpüspök 1983. szeptember 17.-én áldotta meg, és adta át.



Az 1980-1983 között végzett felújítás nem terjedt ki sem a csapadékvíz elvezetésére, sem a falak szigetelésére, ezért sajnos a templom fala 20 év alatt újra tönkrement. A falak egy másfél méter magasan felvizesedtek, a vakolat kívül-belül leromlott, az elektromos fûtés vezetékei életveszélyessé váltak.

2000-2004 között az Önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium pályázatának segítségével a templomot felújította, és 2004 Pünkösd vasárnapján Tímár György plébános áldotta meg és adta át a község lakóinak. 2005-ben került átadásra a Toronyzene, mely naponta kétszer 1400-kor és 1800-kor játszza a rövidített Bányászhimnuszt:


„Tisztelet a bányász szaknak,
Jószerencseáldás lengje át
Bárha napfényt, odalent nem kapnak,
Hõn imádják mégis a hazát...”
 
A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetû német dal Közép-Európában, mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert.

Elérhetőség

Telefon:+36-72-564-012
Email: kovagotottosonkormanyzat@gmail.com
Web: www.kovagotottos.hu

Kővágótöttös,
Kossuth L. u. 16.,
7675

Legfrissebb képek

Partnereink

Mecsekérc Zrt.