Történelem

A népvándorlás, a honfoglalás korára vezethetõ vissza községünk története. A „Töttös” nevet az Árpád-korban eredetileg személynévként használták – a helység neve, ennek átvétele, és ún. magyar névadással keletkezett. Helységünk legkorábban írott emléke Károly Róbert idejébõl, az 1332-1335 évekbõl maradt fenn a pápai tizedlajstromban. Ekkor már a Pécsi káptalan birtoka, s az övé marad az egész középkoron át, majd a török uralom alól felszabadulva ugyan ez a testület veheti birtokába. 1696-ban 8 olyan család élt a faluban, akiknek a neve már a török hódoltság idején is megtalálható volt. A falu fejlõdését a XVIII. Század elején a kuruc háborúk, majd a rác-dúlás zavarja meg. Ezt követõen már viszonylag békésebb körülmények között él a nép. A község határának egyharmada szántó, másik harmada erdõ, a fennmaradó harmadik rész a belterület, szõlõ, rét legelõ.

A „kõvágó” elõnevet 1913-tól jegyzik. A lakosság a XX. század közepéig mezõgazdaságból élt. Az 1957-es évektõl az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetõséget. Sok család a kényelmesebb életmódot választva a gyorsan fejlõdõ Pécset és Szentlõrincen vásárolt magának új otthont, így a lakosság népessége megint csökkent. Az 1850 óta mûködõ iskolát a szabad iskolaválasztás következményeként, gyereklétszám csökkenése miatt 2003-ban be kellet zárni. Az utóbbi öt évben Pécsrõl több fiatal család költözött településünkre és építet magának családi házat. Lakótelkek iránt egyre nagyobb a kereslet, ezért az önkormányzatnak tervei között szerepel egy lakópark számára kijelölt területnek a közmûvesítése. Jelenleg a község 350 lélekszámú.

Elérhetőség

Telefon:+36-72-564-012
Email: kovagotottosonkormanyzat@gmail.com
Web: www.kovagotottos.hu

Kővágótöttös,
Kossuth L. u. 16.,
7675

Legfrissebb képek

Partnereink

Mecsekérc Zrt.